Filozófiánk
A Bujinkan nem arra tanít, hogyan ölj, hanem arra, hogyan élj!
Amikor valaki először lép be a dojo-ba, talán még nem is sejti, milyen tudást és erőt rejt ez az út. A fejében élhet egy idealizált kép egy harcosról, akivé válni szeretne, de valószínű, hogy ez a kép csupán hiedelmeken alapul. Az igazi harcos nem az, akit a filmekben látsz. Az igazi harcos az, aki minden helyzetben túlél. A Bujinkan útja nem a győzelemről szól. Az igazi cél a túlélés, és ehhez a szív, a test és az elme uralására van szükség.
Az évek kemény munkája és kitartó gyakorlása során ez a szemlélet átalakul, és az eredeti motiváció helyett egy sokkal mélyebb megértés, és egy új cél lép a helyébe: a harc valódi művészete..
Valós harci tapasztalatot csak a harcban szerzel – az edzés felkészít erre
Az edzéseken keményen dolgozunk, de tudjuk, hogy a valóságban minden más. Ahogy nyelvet is csak anyanyelvi környezetben sajátíthatsz el tökéletesen, úgy a harc igazi tapasztalatait is csak a küzdelemben ismerheted meg. Az edzés viszont arra készít fel, hogy amikor az éles helyzet eljön, ne habozz. A Budō – a harc útja – fájdalommal jár, és ezt el kell fogadnod.
Amikor edzünk, nem hajthatjuk végre teljes erőbedobással a technikákat – különben komoly sérüléseket okoznánk egymásnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lazíthatnál. Minden mozdulatnak pontosnak, határozottnak és könyörtelennek kell lennie. Az igazi harcban nincs helye hibáknak. Ha az edzésen nem érzed meg a technikák erejét, ha nem tanulsz meg fájdalmat okozni, akkor soha nem fogod megtörni az ellenfeled akaratát. És ha nem töröd meg, tovább fog támadni. Itt tanulod meg, mi tesz egy technikát valóban működőképessé éles helyzetben.
Az út mindenki számára más – de a felelősség a tiéd
Ez az út nem gyerekeknek való. Ha fejlődni akarsz, teljes felelősséget kell vállalnod magadért. Az akadályok jönnek – nem kérdés, hogy jönnek. A kérdés az, hogyan állsz hozzájuk. Ha kifogásokat keresel, ha másokat hibáztatsz a kudarcokért, akkor ez a stílus nem neked való. A Bujinkan nem gyengéknek való. Kitartást, önállóságot és vasakaratot követel. Az alapokat megkapod, de onnantól már rajtad múlik, hogy meddig jutsz el.
A harcos szíve és elméje nyitott kell, hogy legyen. A Bujinkan sokszínű – ahány dojo, annyi tréningmódszer. Minden dojo másképp tanít, és mindegyik hozzáad valamit a tudásodhoz. Mi ezzel a felfogással tréningezünk, és ezt várjuk el a tanulóinktól is. Ez nem a könnyű út. De ha vállalod, és keményen dolgozol, megtapasztalod, milyen az igazi erő – nem csak fizikai, hanem szellemi és lelki értelemben is.
Ne dönts elhamarkodottan! Bízz az ösztöneidben. Nézz körül, próbálj ki több dojo-t, és válaszd azt, ahol érzed, hogy harcosként kezelnek. A harcművészet nem hobbi – ez egy életstílus. Ez a döntés hosszú távra szól, és megváltoztathatja az egész életedet. Ha egyszer elindulsz ezen az úton, nincs visszaút – és ha jól választasz, nem is akarsz majd visszanézni.
